Monitor

- A számítógép legfontosabb kiviteli perifériája, azaz a számítógép által vezérelt képernyős megjelenítő készülék a monitor

- Kiviteli periféria: azok a berendezések, melyeknek segítségével a számítógép üzeneteket küld számunkra, illetve amelyeken munkájának eredményét megjeleníti.

- A monitor az információk képi megjelenítésére szolgál. További elnevezései: megjelenítő, képernyő, display.

- Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthető információ a képernyőre kerül.

- Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, a billentyűzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyőre, és ezen láthatjuk minden egérrel végzett műveletünk eredményét is.

- A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyűzettel ellentétes irányú adatáramlásról van szó.

- A videokártya tartalmazza azt az elektronikát, amely a monitort illeszti a számítógépünkhöz.

- A kártya paraméterei (típusa) meghatározza azt a monitortípust, melyet használunk.

- A kártya és a monitor csak együtt használható, természetesen azonos típusúnak kell lenniük.

Monitor kialakulása, fejlődése

• Az első, 1981-ben elkészített IBM PC számítógép monitora csak szöveget volt képes megjeleníteni, rajzok, ábrák megjelenítésére nem volt alkalmas.
• A képernyőn 25 sor fért el, soronként 80 karakter, azaz írásjel.
• A monitor monokróm volt, azaz csak egy színnel dolgozott. Fekete alapon fehérrel, Fekete alapon zölddel, fekete alapon narancssárgával.
• Ezt a monitort az IBM szabványosította és a szabvány neve: MDA- Monochrome Display Adapter.
• Ilyen monitorok ma gyakorlatilag sehol nem üzemelnek.

o Néhány évvel később kifejlesztettek egy olyan monitortípust, mely szöveges módban ugyanazt tudta, mint az MDA, azonban 4 különböző színnel dolgozott. 16 színből egyszerre 4 színt tett láthatóvá.

• Képes volt arra is, hogy grafikát jelenítsen meg 320×200 képpontos felbontással.
• Be lehetett állítani 640×200-as felbontásra is, de ebben az esetben csak két színt volt képes megjeleníteni.
• Az ilyen monitorokat leíró szabvány neve: CGA- Color Graphic Adapter

§ A következő lépés az EGA- Enchanced Graphic Adapter, mely grafikus üzemmódban 640×350-s felbontással 64 színből 16 színű megjelenítést tett lehetővé.

§ Ezek a kártyák digitális videojelet szolgáltattak a monitorok számára.

o E szabvánnyal egyidőben megjelent egy másik szabvány is. Neve: HERCULES.

o 720×348 képpontot jelenít meg, de csak monochrome, azaz egyszínű megjelenítést tett lehetővé.

o Ezek a rendszerek sokkal olcsóbbak voltak, mint a színesek, ezért ahol a színeknek nem volt jelentősége (szövegszerkesztés, adatbáziskezelés) ott nagyon jól használhatóak voltak.

§ 1987-ben terjedt el a ma is használatos szabvány a VGA-Video Graphic Array, mely alapvetően 640×480 képpontú felbontású 256 színű megjelenítést tesz lehetővé.

§ Analóg videojelet szolgáltatnak.

§ A VGA szabványnak számos változata létezik, azonban az alapfelbontást minden monitornak ismerni kell.

• Ilyen lehetőségek:
• 800×600
• 1024×768
• 1280×1024
• 1152×864

· 16, 256 és még több színnel.

o Napjainkban SVGA-Super Video Graphic Array szabvány terjedt el.

o Ezek felbontása rugalmasan változtatható a monitor és a felhasználó igénye szerint

A monitor működése és a videokártya:

- Az hogy milyen monitort és kártyát csatlakoztathatunk a számítógépünkhöz, csak igényeinktől és anyagi lehetőségeinktől függ.

- A videokártya a legtöbb esetben valamelyik bővítőhelyen található, de vannak PC-k amelyekben a videokártya elektronika az alaplapra van integrálva.

- A kép megjelenítéséhez a CPU információt küld a videokártyának, ami azt továbbítja a monitornak.

- Sok esetben a videokártya a számításigényes műveleteket maga végzi el. (3D grafika létrehozása)

- A számítógép felbontását vagy sebességét-több tényező mellett-leginkább a videokártya befolyásolja.

- A videokártyák 3 lényeges paraméterrel rendelkeznek:

o Sebesség

o Megjeleníthető színek száma

o Felbontás

- A videokártya határozza meg a kép megjelenítéséhez használható színek számát is.

Legjellemzőbb szín mélységértékek

A színek előállításához használt bitek száma	A megjelenő színek száma	Egyéb megjegyzés
1 bit	2 szín	Ma már nem jellemző színmélység
2 bit	4 szín
4 bit	16 szín
8 bit	256 szín	Kis kapacitású gépeken használatos színmélység
16 bit	65536 szín	Napjainkban használt
24 bit	16,7 millió szín	Grafikai munkák esetén
32 bit	4,3 milliárd szín	Professzionális grafikus alkalmazások használatához

A 16 bites színmélységet High Color üzemmódnak a 24 és 32 bites színmélységet True Color üzemmódnak nevezzük.

A monitorok csoportosítása

1. A kép megjelenítés elve szerint

2. A megjelenített kép típusa szerint

3. A monitor mérete szerint

4. A felbontóképesség és a megjeleníthető színek száma, színmélység szerint

történik.

1) A kép megjelenítés elve szerint:

a) Katódsugárcsöves

b) Folyadékkristályos

c) Gázplazmás

a) Katódsugárcsöves:

CRT- Cathode Ray Tube

A televíziókban és a hagyományos számítógépes monitorokban is alkalmazott technológia, amely egy elektronsugár segítségével rajzol ki képet egy foszforeszkáló képernyőfelületre.
(fényporral bevont hátsó falára)

A monitorok egyik legfontosabb részegysége a katódsugárcső. Ez egy légmentesen lezárt, speciálisan kialakított kúpos üvegcső. A kúp "csúcsában" foglal helyet az elektronágyú. Ebben egy vagy több katód -- elektromos fűtőszállal történő hevítés közben -- az anód felé gyorsuló elektronokat bocsát ki, melyek összességét elektronsugárnak (nyalábnak) nevezzünk.

A katódsugárcsőből áramló elektronsugár vízszintesen és függőlegesen eltéríthető, a képernyőfelületbe ütközve pedig azt a látható tartományba eső fény kibocsátására serkenti. A kép megjelenítése során az elektronsugarat úgy vezérlik, hogy az soronként bejárja a kijelző teljes felületét, amelynek során intenzitását az előállítandó kép színeinek megfelelően változtatják. Az elektronsugár másodpercenként legalább 50-szer befutja a képernyőt.
A katódsugárcsöves kijelzők képfrissítési frekvenciája és felbontása bizonyos keretek között változtatható.

Ezen monitorok súlya és kiterjedése igen nagy, ezért hordozható gépekbe nem építhetők be.

b) Folyadékkristályos

LCD: Liquid Crystal Display

Laptopok, notebookokon alkalmazzák, de ma már asztali típusa is létezik.

Előnyük:

a vékonyságukból adódó kis helyigény és az alacsony energiafelhasználás.

Hátrányuk:

A kötött képfelbontás és a magasabb ár.

A kötött felbontás azt jelenti, hogy az LCD monitorok a katódsugárcsöves monitorokkal ellentétben csak egyféle. Pl: 800×600-as vagy 1024×768 képpont méretű kép jó minőségű megjelenítésére alkalmasak.

Más felbontás esetén a képminőség romolhat.

Az LCD technika továbbfejlesztésével megjelentek az úgynevezett TFT (Thin Film Transistor) technológiával készült kijelzők.

Előnyük:

Katódsugárcsöves monitorokhoz hasonlóan jó képminőséget garantálnak.

Grafikus alkalmazások futtatására, mozgóképek szerkesztésére az LCD helyett TFT kijelzőt érdemes választani.

c) Gázplazmás:

Legkevésbé ismert

A gázok a bennük lévő mozgó elektronok hatására fényt bocsátanak ki.

Az ilyen kijelzőkben ionizált neon- vagy argongázt zárnak két olyan üveglap közé, melyekben vízszintesen és függőlegesen vezetékek vannak beágyazva.

Ezen vezetékek metszéspontjai határozzák meg a fényt kibocsátó képpontokat.

2. A megjelenített kép típusa szerint

a) Alfanumerikus

b) Grafikus

Az alfanumerikus monitorok képernyőjén 25 sorban soronként 80 karakter volt megjeleníthető és csak a karakterek helyei voltak megcímkézhetőek.

Az ilyen monitorok kis memóriaigénnyel rendelkeztek.

A grafikus monitorok már bonyolult ábrák, képek megjelenítésére is képesek, mert ezeknél a tárolás és megjelenítés képpontokban történik.

Nagy memóriaigény jellemzi őket.

3. A monitor mérete szerint

A monitor méretét a képátló hüvelykben (coll) mért hossza alapján határozzuk meg.

1 coll = 1 inch = 2,54 cm

14”, 15”, 17”, 19”, 21”

A 17”, 21” képátmérőjű monitorokba igen jó minőségű képcsöveket építenek be, ezek laposak, sarkított in-line kivitelűek.

A 15”, 17” méretnél nagyobb monitorok többsége már digitális vezérlőtechnikát tartalmaz, amely a különböző felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet.

4. A felbontóképesség és a megjeleníthető színek száma (színmélység) szerint

Felbontás: Egy képernyősorban található képpontok számának és képernyősorok számának szorzataként adjuk meg.

Képpont: A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel) állnak. A videokártya felbontása a képernyőn megjelenő pixelek számát jelenti. Képpontok mérete általában 0,28 mm.

Pl.: 640×480: 640 képpont, függőlegesen pedig 480képpontot gyújt ki az elektronsugár.

Minél nagyobb a felbontás, annál élesebb a kép.

Monitor típus	Felbontás	Legnagyobb színmélység
HERCULES	720×348	2 szín
CGA	640×200	2 szín
CGA	320×200	4 szín
EGA	640×350	16 szín
VGA	640×480	256 szín
SVGA	800×600	16 milliárd szín
XGA	1024×768	16 milliárd szín
SXGA	1280×1024	16 milliárd szín
VXGA	1600×1200	16 milliárd szín

A korszerű 15”-os vagy nagyobb méretű monitoroktól elvárható, hogy 1024×768-as felbontást legalább 70-75 Hz-es módban jelenítse meg.

A monitor frekvenciái

Egy teljes képernyőnyi kép megjelenítéséhez ismétlődően pásztázni kell az elektronsugarakkal a képernyőt.

Egy állókép tartásához is folyamatosan kell frissíteni a képpontokat.

Minimum 75 Hz, de a legjobb, ha 85 Hz-en tud működni. Ez az jelenti, hogy a monitor 75-ször (85-ször) rajzolja ki másodpercenként a képet.

Erre azért van szükség, mert az emberi szem képes érzékelni, ha ennél lassabban történik a frissítés.

Ajánlott felbontások az átlók függvényében

14”	640×480
15”	640×480	800×600
17”	800×600	1024×768
20”	1024×768	1280×1024
21”	1280×1024	1600×1200

Lap tetejére