Nyomtatók

-       A nyomtató a legegyszerűbb eszköz arra, hogy munkánk eredményét papíron is viszontláthassuk.

-       Az adatáramlás egyirányú, a nyomtató csak a géptől a felhasználó felé képes információt továbbítani.

-       Előnyei:

o       Az adathordozó többnyire papír

o       Közvetlenül olvasható

o       Több példányban archiválható

o       Illeszkedik a hagyományos ügyvitelhez

-         A nyomtatókat több ismérv alapján csoportosítjuk

Az alkalmazott technika szerint megkülönböztetünk:

-         Ütő (impact)

-         Nem ütő (non impact)

nyomtatókat.

Ütő nyomtatók:

-         Az ütő nyomtatók esetében az elv az írógépek létezése óta ismert.

-         Egy festéket tartalmazó szalagból az ütőerő hatására festék préselődik a papírra.

-         A legelső fejlesztések is ilyen ütő nyomtatók voltak.

-         Ma is használatos, jelenleg is az egyik legelterjedtebb nyomtatótípus.

Előnyei:

o       Egyszerű,

o       Olcsó,

o       Többpéldányos nyomtatás is lehetséges (indigós rendszerrel akár 4-5 példányban is)

o       Gyér karbantartást igénylő üzem

Hátránya:

-         zajos

-         némely esetben lassú

-         gyenge minőségű nyomtatás

 

Az ütő nyomtatócsoport főbb képviselői:

·        Sornyomtatók

·        (Tű)mátrixnyomtató

Nem ütő nyomtatók

A nem ütő nyomtatóknak mára már több fajtája létezik, egyik jobb minőséget produkálva, mint a másik.

Itt a tinta vagy a festék felvitele és rögzítése fújással, olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik.

Az ilyen nyomtatók csendes működésűek, de egyszerre csak egy példányt tud nyomtatni, több példány nyomtatása csak egymás után lehetséges.

Az itt alkalmazott nyomtató technológiák a legutóbbi 15 évben jelentek meg, ez együtt járt a nyomtatási minőség javulásával is.

A nem ütő nyomtatócsoport főbb képviselői:

·         hő

·         tintasugaras

·         lézer

·         elektrosztatikus

·         termografikus

·         mágneses

A karakterek megjelenítési módja szerint:

-       Teljes karaktert író, azaz folyamatos vonalú nyomtató

-       Pontokat író, Mozaik, vagy mátrixnyomtató

-         Mindkettővel viszonylag azonos minőségű nyomtatás érhető el.

-         A mátrix elvnél a karaktereket piciny pontokból állítják össze, a minőség pedig az egy karakterre eső pontok számától függ (9 tűs, 24 tűs).

-         A folyamatos vonalú nyomtatók (pl. Margaréta fejes) nagy hátránya, hogy ezeknél, akár csak az írógépeknél előre meghatározott karaktereket tudunk csak felhasználni.

-         Míg a mátrix nyomtatók esetében grafikus nyomtatást is végezhetünk (bár elég silány minőségben).

A nyomtatási sebesség szintén nagyon fontos jellemzője a nyomtatóknak, hiszen nem mindegy, hogy mennyi időt kell várni egy-egy oldal nyomtatására.

§         Az impact (ütős) nyomtatók ebben nem jeleskednek.

§         Egy-egy bonyolultabb nyomtatandó dokumentum (pl. grafikai) esetén 10 percig is elcsámcsoghatnak, és még így sem valami jó minőséget produkálnak.

§         Viszont a mechanika, és az elektronika fejlődése, megfelelő kialakítása, lehetővé teszi gyors nyomtatók gyártását, mind karakteres, mind grafikus üzemmódban.

§         A nyomtatási sebességet a CPS (Character Per Seconds) vagy a Lap/perc mértékegységgel mérhetjük.

§         A CPS az egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek, míg a lap/perc az egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyiségét jelenti.

A papír kezelése szempontjából vannak

§         csak hajtogatott (leporello) papírt felhasználó nyomtatók

§         vannak, melyek csak a vágott (pl.: A/4,A/3 stb.) papírt tudják továbbítani, és

§         van amelyik kezeli mindkét típust,

§         valamint van olyan mely elsősorban tekercspapírra dolgozik.

A nyomtatási minőség szempontjából (elsősorban a tűs nyomtatóknál) három csoportot lehet megkülönböztetni.

§         A leggyengébb minőséget az elnagyolt (draft) nyomtatás, itt jól látszanak és elkülönülnek a karaktereket kialakító pontok.

§         A következő fokozatot az NLQ, csaknem levélminőséget jelent. Itt a karaktert alkotó pontok még szabad szemmel ugyan láthatók, de teljesen összeérnek egymással.

§         A legjobb minőséget a levél minőségű (LQ) nyomtatás adja, itt a karakterek folyamatos vonalból állnak, szabad szemmel még az íves részeken sem fedezhető fel folytonossági hiány.

§         A nyomtatási minőséghez még hozzátartozik, hogy a fehér háttéren hány és mekkora méretű szükségtelen folt található (mennyire maszatol), illetve ha fekete felületet nyomtatunk, akkor az mennyire fekete, és találhatók-e benne fehér lyukak vagy vonalak.

§         A nyomtatott kép minőségét az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális száma, azaz a képfelbontás határozza meg, melynek mértékegysége a DPI (Dot Per Inch)

§         Jó minőségű nyomtatáshoz minimum 300 dpi felbontást kell használnunk.

§         Az 300 pontot jelent inchenként, 12 pontot mm-enként.

A grafikus nyomtatás

§         A nyomtatók megjelenésével egy időben merült fel az igény a grafikus nyomtatásra is, bár abban az időben sem a számítógép, sem a nyomtató nem volt alkalmas grafika megjelenítésére.

§         A grafikát karakterekből (csillag, ferde vonal, kötőjel, stb.) alakították ki, így gyakran találkozunk felkiáltójelből és kötőjelből kialakított táblázattal, csillagokat tartalmazó grafikonnal.

§         A grafikus nyomtatás alapja az elemi pont, ilyen fekete/fehér pontokból kell összerakni a vonalas ábrákat.

§         Az elhelyezhető elemi pont átmérője határozza meg a felbontást, mely jelzi a távolságegységenként elhelyezhető pontok számát.

//A felbontás mértékegysége a dpi (dot per inch), azaz pont/hüvelyk, a 300 dpi 300 pontot jelent inch-enként, 12 pontot mm-enként.

Ha egy A4-es lapra grafikusan szeretnénk nyomtatunk, akkor ahhoz több mint 8 millió képpont adatát kell megadni, egy A3-as lap esetén pedig több mint 16 millió képpont szükséges.

Az ilyen képpont halmazt bitmap-nek nevezzük.

Tehát egy függőleges vonal kialakításához, át kell adni a sok-sok fehér, és a néhány fekete pont elhelyezkedését.

A fekete-fehér nyomtatás

Néhány kivételtől eltekintve a nyomtatók nem tudnak megjeleníteni különböző szürkeségi értékű pontokat, általában csak fekete, és fehér pontokkal dolgoznak. A "szürke színek " nyomtatása úgy kerül ki, hogy a fekete és a fehér színeket egymással sűrűn váltva nyomtatják ki, az így egybemosódott (az emberi szem által) képpontokat szűrkének látjuk.

A színes nyomtatás

A fehér fény az alapszínekből állítható össze. Az összeállítás szerint beszélhetünk összegző (additív), és kivonó (szubtraktív) színkeverésről.

Az additív színkeverés alapszínei: a vörös (Red), a zöld (Green), és a kék (Blue). Ezek aktív fényforrások, összegük a fehér fényt eredményezi. Ezekből a színekből minden színt ki lehet keverni. Ezt a színkeverést alkalmazzák a monitoroknál.

A szubtraktív színkeverés alapszínei: a ciánkék (Cyan), a bíbor (Magenta), és a sárga (Yellow). Ezekkel a színekkel szintén minden színt elő lehet állítani. Ezek a passzív színek, a színes nyomtatás alapszínei.

1)      A sornyomtatók:

2)      (Tű)mátrixnyomtató:

§         Ez a nyomtató már grafikus nyomtatásra is alkalmas. A nyomtatást egy fej végzi, 9, 18, vagy 24 darab 1/72 inch átmérőjű, kinyomható tű segít be egy fejpozícióban.

§         Nyomtatáskor a fej mindkét irányba haladva ír.

§         A karaktereket pontokból felépítve egyenként nyomtatja ki.

§         A papír előtt egy festékszalag helyezkedik el, melyen keresztül egymás alatt elhelyezett tűk ütnek a papírra ott, ahol egy pontot akarunk elhelyezni.

§         A tűk mágneses tér hatására mozdulnak ki, és rugóerő húzza vissza a helyükre.

§         A kilökött tű a papír előtt kifeszített festékszalagra ütve hozza létre a papíron a karakter vagy ábra egy-egy pontját.

§         A tűket tartalmazó nyomtatófej elhalad a papír előtt, és így áll össze a kinyomtatandó ábra.

§         A tűk számának növelésével a nyomtatás minősége, finomsága növelhető

§         Az újabb típusok több írásmódban dolgozhatnak:

§         normál,

§         duplaszéles,

§         dőltbetűs,

§         aláhúzott,

§         majdnem levél minőségű (NLQ) stb.

§         A papír lehet normál és perforált is, esetleg többpéldányos is.

§         Indigós papírra egyetlen nyomtatási menetben több példányban is nyomtathatunk. Számlanyomtatás terén nehezen nélkülözhető.

§         Lassabbak, mint a sornyomtatók, 50-500 betű/másodperc sebességűek, de szinte tetszőleges grafikus ábrát is képesek megjeleníteni.

§         Léteznek színes és több fejes típusok is.

3)      Hőnyomtató:

4)      Lézernyomtató:

-         Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató hozta kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével.

-         Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb „nem ütő” nyomtató.

-         A fénymásolókhoz hasonló működési elvű eszköz teljes oldal egyidejű nyomtatására alkalmas.

-         Kitűnő nyomtatási képe nagy sebességgel párosul.

-         Csak egy példányt készít

-         Az átlagos sebessége 4-6 lap/perc.

-         Elterjedésének akadály az eszköz viszonylag magas ára

-         de az energia és festékpor takarékos új megoldásoknak köszönhetően alacsony a fajlagos költség

-         Leginkább irodákban használják, mivel gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni.

-         Csendes

-         Egyes típusai tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.

Működése:

Egy speciális, fényérzékeny anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet.

A lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre.

A hengerről gördítéssel kerül át a kép a papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű beégető művében rögzül a nyomat.

5)      Tintasugaras nyomtató:

-         A tintasugaras nyomtatók az utóbbi 15-20 év fejlesztéseinek eredményeképpen jöttek létre és egyre növekvő mértékben vannak jelen a piacon.

-         Tulajdonképpen a mátrixnyomtató továbbfejlesztése. Csak tűk helyett apró fúvókák vannak.

-         Jellemzőjük a viszonylag jó minőségű, csendes nyomtatás, a nyomtatás sebessége is egészen jó, és ezek mellett még az ára is egészen elfogadható.

-         Egy-egy írásjel kialakításához több pontot használ, mint a tűmátrixnyomtatók, így a nyomtatási kép szinte a lézernyomtatókéval vetekszik.

-         Kimondottan csendes üzemű.

-         Érdemes speciális vagy jobb minőségű papírt használni, mert gyenge papíron könnyen elkenődik, elmaszatolódik a festék.

-         Egyszerre csak egy példányt nyomtat.

-         Alapvető problémája volt korábban a tintaporlasztó beszáradása, amit ma már kiküszöböltek. A speciális tinta gyors fogyása miatt, főleg a telített színeket tartalmazó ábrák esetén, egy lap nyomtatási költsége igen magas.

-         Elsősorban otthon vagy kisebb irodákban használják jó minőségű nyomtatványok készítésére.

-         Egyes színes típusok speciális papíron fotó-realisztikus minőség előállítására képesek.

Működése:

Nyomtatáskor egy kis méretű tintaágyú egy festékpatronból mikroszkopikus méretű tintacseppeket lő a papírra.

A festékporlasztást az egyes típusok különböző módon, gőzbuborékok segítségével vagy elektrosztatikusan valósítják meg.

A piezoelektromosságon alapuló készülék a piezokristály feszültség hatására történő alakváltozását használja ki, míg más gyártmányok az igen rövid idő alatt elpárologtatott tinta gőzének túlnyomásával lövetik ki a papírra a néhány pikométer méretű tintacseppet.

A nyomtatók többsége rendelkezik saját fontkészlettel:

o       a draft(durva),

o       a roman(írógépszerű) és

o       a sans serif(modern) stílus szinte mindig előfordul.

-         Az írássűrűség is többnyire állítható.

-         A rögzített 10,12 , vagy 15 karakter/inch (rövidítése cpi: Character Per Inch) mellett a kézírást utánzó PS (Post Script) írásmódot is választhatjuk, ekkor a betűk kiegyenlített betűközzel követik egymást.

Fontos tudnunk, hogy a nyomtatók többsége akkor dolgozik együtt a programokkal helyesen, ha alaphelyzetben használjuk: ez legtöbbször a draft 10 CPI beállítást jelenti.

A használt lapméretet kapcsolókkal vagy újabban egy meghajtó programból is állíthatjuk. A nyomtatók többsége rendelkezik saját memóriával, hogy a kisebb sebességük ellenére se tartsák fel a CPU-t feladatuk befejezéséig.

Lézernyomtatóhoz:

Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép, illetve a nyomtatóvezérlő irányításával elektromosan feltöltött szelén félvezetőréteggel bevont henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgó dobra tapad, majd onnan a hozzá simuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 C-os hőmérsékleten ráégeti egy mángorlószerű hengerpár. A felbontása általában 300 dpi körüli (dot/inch: festékpont inchenként), de kapható 600 dpi felbontású is.

Tintasugaras nyomtatóhoz:

Ezek a nyomtatók a nyomtatófejben elhelyezett fúvóka (fúvókák) segítségével állítják elő a pontokat. A fúvóka kis átmérőjű (gyakran csak 0,05 mm) lyuk. Alapesetben a tintát felületi feszültsége akadályozza meg hogy a papírra jusson. A piezokristályos működtetésű nyomtatóknál a tartály oldalára elhelyezett piezo kristály az elektromos jel hatására rácsap a tartályra, amely ettől benyomódik, ennek hatására a tinta kilövell a piciny lyukon (fúvókán). Az így kilövő tintacsepp a papírra csapódik. A buborékos (bubble-jet) nyomtatónál a furatban lévő fűtőszál által hevített tintagőz löki ki a cseppet a papírra, ezután a gőz elzárja a további áramlás útját. Attól függően, hogy mennyi ideig kelt a fűtőszál meleget, a cseppek mérete különböző.

A nyomtató ezzel a módszerrel 12500 cseppet képes kilőni másodpercenként.
A csepp leválasztása többfajta módszerrel is történhet, így megkülönböztetünk folyamatos áramú (continuous flow) vagy tintacseppes (drop on demand) fejeket. A tintacseppes fej lehet piezzokristályos, vagy buborék (Bubble Jet) működésű.

A piezo elv szerint nyomtatók gyártói közé tartozik például az Epson és a Brother. A piezonyomtatók kevesebb áramot vesznek fel és lassabban kopnak. Sajnos a fejek, a bonyolultabb műszaki megoldás miatt, drágábbak, mint a bubblejet technikánál, ahol a fejet tintapatron hordozza, és a tintapatron cseréjénél ezeket is ki kell cserélni.

Lap tetejére